Köztudott, hogy a túlzásba vitt ülőmunka – különösen, ha rossz pózban, egyoldalúan terheljük a gerincünket – rendkívül egészségtelen és nagyon súlyos mozgásszervi problémák kialakulásához vezethet. Mind a túl puha, mind a túl kemény székek, mind a rossz helyen található alátámasztások merevvé teszik a tartásunkat ülés közben, rontva ezzel a hátunk tenzióját, a végtagjaink vérkeringését. A hosszas ülés egyik leggyakoribb következménye a gerincsérv, amely az ülés közben legjobban terhelt csigolyák mentén alakul ki. Ülő helyzetben a belső szervek összepréselődnek, a gerincterhelés az ágyéki csigolyákra esik.
Az ülő helyzetben kialakuló romboló „mozgásmerevség” egyik innovatív megoldása a dinamikus ülés, amiről már szóltunk itt a blogon {lásd Hogyan éljük túl buszos utazást}. A másik megoldási lehetőség, amely egyre inkább trendivé válik tőlünk nyugatabbra, az ülő-álló irodák kialakítása.
Miért jó ülni, miért jó állni?
Mindkét testtartásnak vannak előnyei és hátrányai is. Álló helyzetben a legkisebb a gerincre eső terhelés, ugyanakkor a láb elfárad és a vérkeringése romlik a hosszas álldogálás alatt. Állva nem tudunk olyan koncentrációt kifejteni, hiszen oda kell figyelnünk a testünk „egyben tartására”, a lábak munkájára is. Ülés közben láb pihen, és így másra több figyelem terelődhet, a hátrányokat már fentebb csokorba szedtük.
Az ortopéd orvosok szerint a legjobb, ha váltogatjuk a pozíciókat (sőt, ha az ülés és állás időszakai közé néha sétát is beiktatunk, az a legjobb), mert akkor mindkét testhelyzetben fokozódik a teljesítmény, hiszen a vérkeringés folyton élénk marad, és a terhelődés folyamatosan vándorol, így nem okoz kellemetlen panaszokat.
Hogy néz ki egy ülő-álló munkahely?
Ahol a munka ezt lehetővé teszi, igyekeznek bevezetni azt, hogy egyes feladatokat ülve, másokat pedig állva kelljen ellátnia az alkalmazottnak egy adott munkanap során. Ehhez olyan asztalt szereznek be az irodába, amely széles határok között állítható (65 és 130 cm között), és természetesen az átállítás könnyű és gyors művelet. Gyakran motoros emelő segíti elő ezt a mozzanatot. Ez azért fontos, mert ha maga az átállás nehézkes, az ember előbb-utóbb el fogja hanyagolni a váltásokat.
Mivel az ülő testhelyzet teszi lehetővé a fokozott koncentrációt, így érdemes végezni az elmélyülést és figyelmet igénylő feladatokat. A rutin tevékenységek azonban bátran abszolválhatók állva is, ilyenkor felszabadultabbnak is érzi magát az ember. A dolgozók a munkaidejük kb. 20-30%-át töltik állva, és megfigyelések bizonyítják, hogy sokkal kevésbé fáradnak el, mintha végig ültek volna.