A színekről folytatott hosszas értekezés után itt az ideje, hogy kicsit foglalkozzunk azzal, hogy helyesen láthassuk a színeket, írásokat és mindent, amivel az irodában foglalkozhatunk. A számítógépes munka nagyon megterheli a szemeket, és sajnos nagyon kevesen tartják az előírt óránkénti 10 perces pihenőt, így az irodai dolgozók esetében egyre gyakoribbak a látási problémák. Ha segíteni akarnánk a szemeinken, vagy meg akarjuk előzni a látásromlást, jól tesszük, ha megtanulunk néhány tornagyakorlatot, amelyet akár úgy is elvégezhetünk, hogy a munkatársaink észre sem veszik. 

Fontos, hogy a gyakorlatok között mindig pihentessük meg a szemünket úgy, hogy behunyjuk őket, le is takarjuk a tenyerünkkel, és húszig számolunk.

Pislogjunk két percig, miközben nagyon finom mozdulatokkal masszírozzuk a szem környékét. A pislogás megmozgatja a szemhéj környéki izmokat, javítja a vérellátást, és lecseréli a szemgolyó felületén található könnyfilmet. Így tisztább lesz a látás, és élesebb is.

Második gyakorlatként tekingessünk a fő és mellék irányokba. Mindig kezdjük középen, majd föl, le, jobbra, balra, ez után jobbra fel, balra le, majd balra fel és jobbra le. Ez a szemgolyót mozgató izmokat tornáztatja, miközben javítja a vérellátásukat. Vannak egyes nézetek, amelyek szerint a szemmozgató izmok renyhesége okozza a rövid, illetve távollátást, így ha megerősítjük őket, akkor javulhat a látás minősége. Ennél a gyakorlatnál fontos, hogy a fej mozdulatlan maradjon.

Kancsalítsunk középre (próbáljunk mindkét szemmel az orrunk hegyére nézni), majd kifelé (próbáljunk a szemeink külső sarkára nézni). Ez a gyakorlat szintén a szemmozgató izmokat mozgatja meg, a nehézsége abban rejlik, hogy nem egy irányba mozdul a két szem.

A szemlencse mozgató izmait a következő két gyakorlattal tornáztathatjuk. Az egyiknél vegyünk magunk elé valamilyen ábrát vagy írást tartalmazó papírlapot. Nézzük addig, amíg ki nem élesedik a kép, majd mozgassuk a papírlapot közelebb-távolabb, és mindig állítsuk meg, hogy legyen a szemünknek ideje fókuszálni.

A következő gyakorlat ennek fordítottja. Szándékosan az adott tárgy elé vagy mögé fókuszálunk. Ezt úgy tudjuk véghezvinni, hogy először egy közepesen távoli tárgyra nézünk, majd távolabbra visszük a tekintetünket, de „képben tartjuk” az eredeti tárgyat is.